Sopronban rendezték a brazilosozók első OB fordulóját

Ha Sopronban szóba kerül a 12 érintéses asztali-labdarúgás, akkor beton biztos, hogy Kovács Nándor soproni forduló neve is előkerül, aki annak idején időt, pénzt, energiát nem spórolt, hogy felépítse a csíkos pályás bázist a hűség városában.

Nánditól egészen pontosan három versenyasztalt kaptunk, amiket ő maga vágta, festette, csíkozta, továbbá csapatokat, felszereléseket és használati tanácsokat is adott nekünk bőségesen. De ez nem csak egyszeri alkalom volt. Ha Nándiéknál bőség volt csapatból, pajetából, akármiből, mindig kaptunk egy érdeklődő telefont, hogy szükségünk van-e a cuccosra.

Nándi pedig hívott bennünket számtalanszor Debrecenbe is. Ő nem csak eladni akarta a dolgait, hanem azt szerette volna, hogy szeressük és játsszuk ezt a gömbölyű labdás gombfocit.

Nándiból aztán nem csak egy lelkes játékos, hanem a DSC szakosztályvezetője, majd a szövetség szakágfelelőse is lett. Így aztán még jobban tudta segíteni a soproni történetet: motivált bennünket az OB forduló megrendezésére. Ezúton is hálásak vagyunk Nándi kitartó igyekezetének, szeretnénk bizonyítani, hogy a belénk vetett hit nem volt hiábavaló!

Összesen 14 nevezés érkezett a határidő lejárta előtt, így aztán kettő darab hét fős csoport került kialakításra. Feladat adódott, amikor kiderült, hogy Horváth Botond csak délig ér rá, utána el kell mennie. Na nem baj, Gergő majd folytatja Boti helyén a játékot. A kérdés pedig az, hogy ilyenkor a csoportok kialakításánál melyikőjük ranglistapontja alapján szükséges a besorolást elvégezni?

A másik gubanc a verseny kezdése előtt másfél perccel adódott, amikor kiderült, hogy Koczor János mégsem vesz részt a küzdelemben. Ő ugyanis jött volna nagyon szívesen, de munkahelyi elfoglaltsága révén dolgos hétvégéje adódott, így a fővárosból induló személyautó nélküle indult nyugatra. Koczor János pedig efféle elfoglaltságát, és versenytől való távolmaradását jelezte ugyan, hiszen a MALSZ fészbúk csoportjában egy apró hozzászólásban megírta, hogy nem jön. Azt nem értem, hogy ha már egyszer írásra vetemedett, akkor miért nem személyesen a verseny rendezőjének, vagy legalább az őt nevező Gábornak írt?

A klubban öt pályát tudunk szűkösen felállítani. Három pályát a Nándi készített, kettő pálya pedig Szathmáry Károly műhelyéből került ki. Van még a raktárban egy brazil csíkozású stadion, ami a Hicz András tulajdonát képezi.

Az öt pályára igyekezett a versenyigazgatóság megfelelő csoportbeosztásban párosítást kialakítani. A kétszer hét fős csoport összesen 42 meccset jelentett, így aztán kettő formába hozó mérkőzéssel indult a torna.

Koczor János pótlását a soproni vezető vállalta magára. Ez tűnt kézenfekvő megoldásnak, hiszen valamennyi forduló párosítása már megíródott, János hiányában pedig üres pálya várakozna játékra, minden alkalommal, ezzel pedig tovább nyúlna a lebonyolítás. A helyettesítés alkalmával a ranglistapontok újraszámolása és a két csoport újra kiosztása elmaradt. A játék elkezdődött.

Fordulónként felváltva hol az A csoport játszott 3, a B csoport pedig kettő mérkőzést, hol pedig éppen ellenkezőleg.

A Horváth ikrek játékát kell első kanyarban megdicsérni. Annak ellenére, hogy a kosárlabda mellett kötöttek ki, leglelkesebb sporttársunk kérésére kortársakat hívtunk melléje, így Réka és Boti ha rövid időre is, de visszatért köreinkbe. Botond csak délig tudott velünk maradni, így a lehető legtöbb meccset lejátszattuk vele. Kondor Gábor ellen rögtön az elején be is vert kettő szép találatot. És Kondor Balázs ellenében is jegyzett két szép találatot. A torna második felét már nem velünk töltötte a fiú. Leánytestvére, a Horváth Réka szintén ügyeskedett, három szép gólt is lőtt, ő is csoportja hetedik helyén végzett, az egymás elleni helyosztó mérkőzésen a fivér azonban már nem volt jelen.

Nagy Réka és Straszner Norbert a mezőny legfrissebb tagjai voltak. Réka kettő, Norbi pedig megközelítőleg egy évvel ezelőtt csatlakozott a gombfocizók társaságához. Kettejük számára ez a torna igazi erőpróba, amolyan mély víz volt. Mindkettőjük dicséretet érdemel, mert nem szeppentek meg a komoly feladattól, és derekasan helytálltak. Réka a csoportmeccsek alatt 1-1-4-es mérleget tudhatott magáénak, Norbi pedig 0-3-3-mal zárt. Kettejük helyosztó mérkőzésén nem született gól, a szétlövést pedig a Norbi kettő találattal megnyerte.

A kilencedik helyért meccselhetett egymással a Kondor Balázs és az Inczédi Gergő. Balázs a Rékához hasonló mérleggel rendelkezett, de több lőtt góljával ő zárt a csoport ötödik helyén. A másik csoport ötödikje a Gergő lett, aki bár a meccsek félidejében még szépen tartotta magát, ellenfelei valahogy mindig megtalálták a rést a kapus és a kapufa között. A két ötödik mérkőzésén Balázs dominált, sokkal többet passzolt, és látványos támadásokat vezetett, csak a lövéseibe apró pici pontatlanság csúszott. Csak egy gólt rúgott, az ellenfél gombjaiból viszont kettőt is. Gergő pedig élt a kínálkozó lehetőséggel és ha szerencsésen is, de belőtte a szabadokat.

A hetedik pozícióért vívott találkozón egy visszavágónak lehettünk szemtanúi. Matkó Péter – Lukács László mérkőzés ugyanis már volt egy az alapszakaszban, ahol Lukács úr nyert 4:2-re. A három forduló rájátszás azonban úgy alakult, hogy mindketten mindkét meccsükön gratuláltak ellenfelüknek, így végül egymás ellen kellett bizonyítaniuk tudásukat. Ezen az utolsó mérkőzésen pedig Matkó tanár úr bizonyult pontosabbnak, 4:1 arányban diadalmaskodott.

A két csoportjában negyedik helyen zárt játékos végül egymással mérkőzhetett az ötödik helyért. Kondor Gábor és Matkó László is a csoportja negyedik legjobbjának bizonyult az első hat mérkőzés alapján. A negyeddöntőben mindkét játékos számára a másik csoport győztese jutott, a bravúrok első körben mér elmaradtak, az elődöntőkkel egy időben viszont mindketten megrázták magukat és fényes győzelmet arattak. Az egymás elleni végső helyezésről döntő találkozón aztán úgy tűnt, mintha mindketten elfáradtak volna, mindösszesen egy gól született: Kondor Gábor lett az ötödik.

A két csoportgyőztes a rájátszás végén összekerült egymással, de sokak várakozásának ellenére nem a fináléban, hanem a bronzmeccsen. Puskás László meggyőző játékkal 5-1-0-ás mérleggel uralta csoportját, 17 gólt osztott ki csak a csoportmeccsek alatt az ellenfeleinek. A torna egyik nagy esélyeseként beszéltünk róla. Kiss Levente pedig mind a hat csoportmérkőzését hiba nélkül behúzta, torony magasan, esélyeshez méltóan lépett tovább. A negyeddöntő mindkettejük számára sikert hozott. Az elődöntőben azonban hiba csúszott a gépezetbe:

Puskás László – Kovács Nándor mérkőzésen fergeteges gólzápor volt. Egymást váltották a szebbnél szebb támadásvezetések, és a pontos, kimért kapusra lövések. Ez a találkozó volt nem csak a legizgalmasabb, de a nap során a leggólgazdagabb is. A megoldás pillanatában Puskás-Kovács 5:6 lett, Nándi jutott a döntőbe.

Kiss Levente – Mártonfi István elődöntőben szintén akadtak izgalmak. Az első félidőben ugyan még csak keresték a rést az ellenfél védősorán a felek, a második játékrészben aztán sikeresen beköszöntek egymásnak 2-2 alkalommal. Jöhetett az idegtépő szétlövés. A fiúk úgy tűnt, itt sem tudtak hibázni, egyre-másra jöttek a lövések, és bizony a gólok. 2:2-es szétlövés állásnál a Mártonfi István belelőtte a kapus csücskébe a labdát, így a gól elmaradt. Kissé túlzónak találtam Levi bá örömét és kapusának adott csókját. Ő már elhitte, hogy bejutott a döntőbe. Pedig a mérkőzés még nem ért véget, azt a bizonyos harmadik szétlövést mér értékesíteni kellett volna. Sokakat de leginkább saját magát megdöbbentve Levi bá kihagyta a kihagyhatatlant. Pisti köszönte szépen, visszajött a meccs a meccs, lövését beverte ahogy azt kellett, Levi bá pedig pár perc alatt átesett egy egészen más lelki állapotba, idegeskedésében pedig másodszor is hibázott, így végül bronzmeccset játszhatott.

Kiss Levente – Puskás László találkozón kettő gigász csatáját láthattuk. Mindkettő játékos csalódottnak tűnt, hiszen mindketten a végső sikerre számítottak, titokban a nagy győzelmet várták maguktól. Kettejük közül az elődöntő mérkőzés Laciból vett ki több erőt, ő érezte magát csalódottabbnak, Kiss Levente 3:1 arányban győzedelmeskedett, és állhatott fel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.

Kovács Nándor – Mártonfi István döntőt játszottak a felek az első OB forduló alkalmával. Nándi a csoportkörben 5-0-1 mérleggel zárt, Pistinek 4-0-2 állt a neve mellett. A legjobbaknak pedig az utolsó szakaszban már nem szabad hibázni. A negyeddöntőt és az elődöntőt is sikerrel teljesítették, következhetett az egymás elleni találkozójuk: a döntő. A jó ég tudja honnan szedett elő magából még egy kis lendületet, még egy kis kitartást, vagy mondjuk pontosságot, Nándi bizony ötször is beköszönt ellenfele kapujába, Pisti pedig kettő alkalommal tudott válaszolni.

Kovács Nándor nem elég, hogy felépítette a soproni bázist, úgy tűnt, mintha hazatérne Sopronba. Győzelmével az első OB forduló bajnokának mondhatja magát.

Az izgalmak után a pocakkal is foglalkoztunk egy kicsit, a Pizzéria Bella Italia finomságait fogyasztottuk, éppen időben, mert a nagy küzdelmek során, az embert próbáló feladatokban bizony kimerültek a tartalékok, szükség volt az XL méretű pizzákra.

Ahogy az eredményhirdetés során is elhangzott, köszönjük, hogy kicsiny klubunk ilyen nagy horderejű versenynek adhatott otthont, és köszönet minden kedves megjelent játékosnak a szép gólokért és az együttműködő magatartásért!