Második helyen zártunk a négyes döntőben

Az NB 3 csapatbajnokság alapszakaszában a soproni gombozók a második helyen végeztek, így részt vehettek az őszi négyes döntőben, ami arról hivatott dönteni, melyik az a két legjobb csapat a harmadosztályban, akik a következő évben az NB 2-ben folytatják.

A tavaszi fordulóban Böcskei Barnabás, Böcskei Imre és Füzy Csaba mellett Váradi Márton segédkezett. A döntőre pedig beerősítettünk, így Váradi László, Csorba Gábor és Inczédi Gergő is asztalhoz állt a Szentkirályi utcában.

Ezen a tornán négy asztalon néztek farkasszemet az ellenfelek. A négy derék gombozó négy forduló alatt összességében 16 mérkőzésen igyekezett bezsebelni a kettő-kettő pontokat. Az a csapat bizonyult jobbnak a párharcok során, amelyik több pontot gyűjtött a kettő pontos kis meccseken.

Első ellenfelünk a komoly múlttal rendelkező Komárom volt. Az alapszakaszban Füzke is, Barna is hozta a bravúrt, gondoltuk, majd a másik két pályán összehozott iksz elég lesz. Elég rosszul gondoltuk! Az első mérkőzésen Füzy Csaba szállította a pontot a csapatnak, a többi asztalon nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy terveztük. Első meccs 1:7. A második kanyarban Barna hozta a pontot, Gábor pedig egy szenzációs bravúrgyőzelmet pöckölt össze, második meccs 3:5. A harmadik nekifutásra már kezdet elfogyni a lendület a fiúkból, ennek ellenére Laci és Gergő is összeszerénykedett egy pontocskát, harmadik kör 2:6. Már fejben a második ellenfélre készültünk, amikor a negyed kanyar következett, Laci és Gábor is odatette a pontot a meccs végére, 2:6. Összességében nem mi nyertünk.

A másik négy pályán a feljutásra abszolút esélyes Józsefváros 2 mérkőzött meg a komoly célokat dédelgető Maroslele csapatával. A fél füllel hallott eredmények a várakozásokhoz képest jóval szorosabbak voltak. Belegondolva, ha a Józsi2 is mér ránk egy ekkora pofont, a bronzért kiállni se lesz kedve a brigádnak! Aztán a szerencse mégis a csapat mellé szegődött. A Józsefváros csapatában betervezett csere elmaradt, Schuster Roli négy meccsen szerzett hét pontjával a zsebében indult kicsi családjához, az őt váltó Thaisz Úr pedig nem érkezett meg időben, így ők hárman maradtak.

Mi pedig négy asztalon vártuk őket, ami azt jelenti, hogy ha mind a három meccsen hozzuk a döntetlent, akkor a negyedik pályán szerzett játék nélküli győzelem meghozza nekünk a sikert. Füzy Csaba a Józsefváros ellen különösen jó formába lendült, két szép győzelmet és egy döntetlent ért el a pályán, játék nélküli győzelme mellé. Barnabás is hozott három pontot játékkal, egy győzelemmel és egy döntetlennel, egy sikere volt Váradi Lászlónak és Csorba Gábornak is. A negyedik meccs után pedig kialakult a végeredmény 21:11 arányban győzedelmeskedtek a SMAFC gombozók, ami azért is szép, mert ha a nyolc ingyen kapott pontot leszámoljuk, akkor is jobbnak bizonyultunk!

A megfogyatkozó és megfáradó Józsefváros éppen leendő bajnokkal mérkőzött. Nekünk pedig a Maczelka-fiúk jutottak soros ellenfélül. Ha nyerünk, felmegyünk, ha viszont csak ikszelünk, és a Józsi2 valahogy de nyer, akkor szomorkodás van hazáig. Maroslelén követték el azt a hibát, amit korábban mi is, ugyanis ha egy fiú az alapszakaszban játszott a klub második sorában, azaz a kettes csapatban, akkor ő már nem állhat asztalhoz az egyes csapat színeiben a négyes döntőben. Így aztán Maczelka Árpi és Széll Gergő sem állhatott a klubvezető rendelkezésére.

Hideg fejjel kellett pályához állnia a soproni gombozóknak, hiszen már láttunk olyat a történelem során, hogy az elbizakodott hozzáállás bizony megbosszulta magát. Ezen a négy meccsen pedig jól alakultak számunkra a dolgok. Bár mindenki követett el kisebb hibát, ettől vagyunk igazán nagy csapat, hogy szükség esetén a másik pálya mégis hozta a kötelezőt. Körről körre növeltük előnyünket, míg végül 22:10 arányban bezsebeltük a 3 pontot, és a feljutást jelentő második helyet. Dicséret illeti Maczelka Laci bácsit, aki az előzetes híresztelésekkel ellentétben mégis vállalta a hosszú utat, és a fárasztó, tizenkét meccses tornát. Ő szerezte csapata számára ellenünk a legtöbb pontot, egy győzelemmel és két döntetlennel. Az utolsó kanyarban pedig bevállaltuk a nagyot, pályára lépett csapatával fotósunk, Váradi Marci is.

Harmadik alkalommal jutott be a SMAFC csapata a négyes döntőbe. Az eddigi 4. és 3. helyek mellé most egy klubtörténelmi sikert értek el a fiúk, a második helyen végeztek, ezzel pedig kiharcolták a feljutást az NB 2-be. Reméljük ott is ügyeskednek majd a soproni gombfiúk!