Úgy gondolták Sopronban a gombfoci művelői, hogy van gomb-élet az internet korában. Olyan merész vállalkozásba kezdtek a SMAFC szektorlabdázói, hogy bebizonyítják, igenis van játék a nyomkodós, villogós, könnyen nyerhető játékok idejében.

Ugyanis a soproni szektorlabda edzéseket lelkesen látogató fiatalság megérett a megmérettetésre, és az elismerésre. A szorgosan gólokat gyártók ugyanis a mezei dicséret mellett valami kézzel fogható, polcra feltehető, emlékként könnyebben megőrizhető jutalomra is megérettek. Ezért aztán egymás közötti játékot terveztünk. Összesen tizenkettő csupaszív hazai gombozó, és kettő vendég játékos érkezett az utánpótlás versenyünkre.

Az edzésünk helyén öt darab pálya felállítása vált megvalósíthatóvá. A nevezők kettő darab hasonló erősségű csoportba kerültek. Így a testvérpárok, egy helyről érkezők, hasonló képességű játékosok egy időben kerültek az A, illetve a B jelű csoportokba. Hol egyik, hol a másik csoport tudott teljes fordulót játszani, a fennmaradó üres pályákon pedig a másik brigádból tudtak a srácok csonka fordulókat nyomni.
A hét teljes kör után kialakultak a csoporton belüli sorrendek. A csoportokból az első négy helyről jutottak az ifjak a felső ági rájátszásba, ahol az egyik csoport győztese, a másik brigád negyedikjével, a csoport másodikja, a másikak harmadikjával mérkőzött tovább. És a további helyezések eldöntése érdekében az alsó ágon is folytatódtak a küzdelmek.

A torna győztese a Szombathelyről érkező Meskó-Csépány Krisztián lett, klubtársa Lackner Ádám előtt. A bronzmeccsen Kámán Attilának gratulálhatott a kiélezett találkozón a győztes gólnak klubtársa Horváth Botond.

Mind a tizennégy fiatalt hatalmas dicséret illeti, hiszen mindvégig sportszerűen, és hatalmas odaadással gomboztak. Ilyen együttműködő és szorgos társasággal pedig nem csak könnyű, de egyenesen élvezet együtt dolgozni. Gratulálok minden szép szektorhoz, és az összes szenzációs gólhoz, és kívánom, hogy a későbbiekben még sok szép mérkőzést vívhassunk veletek!