Idén is az NB 2 csapatbajnokságban játszunk

Az év legizgalmasabb meccseit általában az NB 3 versenyein vívtuk. Egyrészt, mert hasonló képességű gombozók mérkőztek egymással, másrészt pedig a csapatbajnokság érdekessége, hogy nem csak a te meccsed számít, hanem a másik két pálya is egyszerre. Így a kockázatos helyzeteket nem biztos, hogy be kell vállalni, mert ha a két cimbi hozza az ikszet, akkor ne az én hibám döntse el a fordulót. Ha viszont az egyik pajtás hátrányba kerül, akkor köteles vagyok bátran viselkedni, mert ha elég jó a szektor és a lövés, megmenthetem az ikszet a csapat számára.

2015 volt a naptárak csücskében, amikor az NB 3 alapszakaszából kő kemény második helyen jutott első csapatunk a négyes döntőbe. Bizakodásra adott okot, hogy nem csak a legjobb kettő jut fel, hanem még a harmadik plusz egy osztályozót vív a jobb kiesővel. Kezdtünk a Józsefváros III ellen, 10-22 volt az eredmény négy kör meccs után. Majd harc a bronzéremért az Újkori Táltosokkal, szintén 10-22. Így lemaradtunk a harmadik, osztályozót jelentő helyről, de elértük a hazafele menő vonatot. Ezen a versenyen Füzy Csaba például négy győzelemmel és négy döntetlennel végzett, jelezvén, hogy készen áll a komolyabb feladatokra.

Egyértelmű cél volt a következő évben a négybe kerülés. Az NB 3 alapszakaszát a szövetség Szombathelyre tette. Közel van, kényelmesen odaérünk, gombozunk egy jót. Az utazást nem minden csapat vállalta be, így aztán nyolc ellenféllel kellett farkasszemet néznünk. Végül az utolsó fordulóban dőlt csak el, hogy sikerült a negyedik helyet megszerezni, az Újbuda második csapata ugyanis szorgosan lőtte a gólokat, gyűjtötte a pontokat, és pont az ellenük vívott kanyarban tudtuk csak biztosítani az négyes döntős pozíciót. Ezen a versenyen Böcskei Barnabás volt az, aki nem hibázott, a csapat eredménye nagyban neki köszönhető, saját bevallása szerint ő csak hozta a kötelezőt.

2016 őszén Szombathelyen volt a négyes döntő is. Első körben a Tesi kettő ellen játszottunk négy meccset. Igyekeztünk, sőt, volt olyan félidő, amikor sima soproni előny volt, aztán a fővárosiak úgy döntöttek, hogy álljon helyre a világ rendje, végeredmény: 12-20. Második kanyar, a házigazda Vasi GE ellen. A tény, mikor tudod, hogy bármit lépsz, hatással van a te meccsedre, ami hatással lesz a négy meccsre, ami pedig a párharcra. Mindenki megtette amit a sikerhez kellett, így végül egyetlen meccsen múlt a győzelem, 15-17 lett a vége. A harmadik helyért pedig az Újbuda I volt az ellenfél. Ez volt az a három meccs, ahol minden összejött, pont oda ment a szektor ahova kellett. Böcskei Imi nagyot alakított ezen a versenyen, vállán vitte a csapatot. Végül 18-14 lett a javunkra, miénk lett a bronzérem.

Tavaly viszont a Rózsadomb nem vállalta az NB 2-es indulást, így a szövetség felkereste csapatunkat hiánypótlás céljából. Örömmel eleget tettünk a felkérésnek. Új mezőny, új szint, új hangulat, szép gólok, szép sikerek. Tavasszal nyolc pont, hetedik azaz bennmaradó pozíció. Álomszép. Az őszi fordulóra aztán jöttek a bajok. Egyéb irányú elfoglaltság. Meg nem jelenő ellenfél. Félreértések, kellemetlen szájíz. Kilencedik hely, búcsú. Mert ha szombaton nem állunk ki, csak a fontos vasárnapi meccsekre, akkor állítólag kizárnak. Horváth Boti pedig bevállalta, hogy megmenti a klub becsületét, és ha erősek is az ellenfelek, ő odaáll, és vállalja a harcot. Józsefváros viszont nem állt ki szombaton, őket viszont nem zárta ki senki. Zártunk a kilencedik helyen, büszke vagyok a fiúkra!

Péntek este érkezett a hír, hogy a Józefváros2 nem vállalja az idei évben az NB 2-es indulást. Így viszont megüresedett egy hely, ahova a jobb kieső és a jobb fel nem jutó csapat jogosult osztályozó révén megérkezni. A Vác színében gombozó Szathmáry Károly pedig azt írta: „példaértékű, amit Sopronban csináltok”. Az ő visszalépésüknek köszönhetően idén is az NB 2-es mezőnyben tudhatja magát a SMAFC szektorlabda csapata. Április 28-29-én Kocsis Szálló, jövünk!